====== Számlakibocsátási kötelezetettség alóli mentesülés ======
Az alábbi jogszabályi gyűjtéssel az egyesületeknek, alapítványoknak szeretnénk segíteni abban, hogy sportrendezvények esetén mikor tekinthetnek el a számla kiállításától. **A leírás saját jogértelmezésből áll, nincs alátámasztva a NAV vagy más hivatalos szerv állásfoglalásával, ezért csak saját felelősségre alkalmazható!**

**A dokumentum a 2021.03.22-én hatályos jogszabályok alapján készült.**

A számlázás szabályairól a 2007. CXXVII. törvény (Áfa tv.) X. fejezete rendelkezik. A számla kibocsátási kötelezettség alóli mentesülés feltételeit a 165.§ tartalmazza:

''165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha\\
a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdés a), b), d), f)-o) pontja és a 86. § (1) bekezdés a)-i), l), m) pontja szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;''

Az Áfa tv. fentiekben hivatkozott 85.§-a az //Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel// alcímen belül:

''85. § (1) Mentes az adó alól:\\
...\\
m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít\\
ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy\\
mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe,\\
kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;''

Márpedig a 85.§ (4.) alapján:

''85. § (4) E § alkalmazásában közszolgáltató:\\
...\\
b) az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége tekintetében;\\
...\\
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;''

Amennyiben ezek alapján megfelelünk az Áfa tv. 165.§ (1) a) pontjának, már csak azt kell tisztáznunk, hogy a számla helyett milyen számviteli bizonylattal támasszuk alá az ügyletet? A számviteli bizonylat fogalmát a 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 166.§ (1) bekezdése tartalmazza: 

''166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.''

**Ezek alapján értelmezésünk szerint - amennyiben a rendező megfelel a fenti feltételeknek - nem kell számlát kiállítani a magánszemély által bankkártyával vagy banki átutalással fizetett nevezési díjakról (feltéve persze ha a versenyző külön nem igényli), hiszen a bankkivonat, vagy a bankkártyás tranzakciók elszámolási listája megfelel a Számv. tv. szerinti számviteli bizonylat követelményeinek.** Készpénzes fizetés esetén természetesen továbbra is szükséges valamilyen bizonylatot kiállítani a pénzmozgásról, de ebben az esetben is megfelel egy összesítő, melyből megállapítható a végösszeg, nem kell feltétlenül nyugtát vagy számlát kiállítani.